Az, hogy a betegségeink nagy része lelki eredetű, még igen kevés ember számára elfogadható-elfogadott tény. De azért nem teljesen "légből kapott" kitaláció, hisz már egyre többen kutatták ennek lehetőségét.
Érdekes módon, a legtöbb betegség a konfliktus megoldási szakaszában lép fel és nem az aktív szakaszban. Ez mit jelent és miért van általában így? Amikor fellép a konfliktus, az agyunk minél több energiát szentel a megoldásának kitalálására. Ezért például az aktív szakaszban hidegek lesznek a végtagok, hisz a testünk több vért pumpál az agyba, hogy a megoldás kitalálására serkentse. Az aktív szakaszban a test szinte mindent megtesz azért, hogy helyre álljon újra az egyensúly. Ilyenkor szinte tünetmentes a betegség. Ha sikerül megoldani a konfliktushelyzetet, akkor jön egyfajta megkönnyebbülés, az "akciócsoport" pihenőt kap, jöhet egy fajta nyugalmi állapot a test számára: na, ilyenkor tűnik fel a közben kialakult betegség. Előjönnek a tünetek. És ezek mutatják meg igazán, hogy mennyire hosszú idő alatt sikerült megoldanunk a konfliktust, hiszen minél tovább szenvedtünk a megoldásával, annál nehezebb ellenfélként kell szembenéznünk betegségünkkel. Ezért nagyon fontos az IDŐ! Ne hagyjuk egyetlen negatív érzelmünknek se, hogy sokáig uralja agyunkat, gondolatainkat, mert egy idő után már testünket is ezek fogják uralni, betegség formájában.
Murák Tibor: Intelem
szívedben lakozik,
vigyázzál rá nagyon,
mert hozzád tartozik.
Ne váljál el tőle,
sohasem haraggal,
ha megbánt is néha
kéretlen szavakkal.
Nem tudni, hogy holnap
felkel-e még napunk,
nem tudni, hogy holnap
hallja-e még szavunk.
Nem tudni, hogy vajon
lehet-e még újra,
elmondani neki,
amit jó lett volna...
Ne feküdj le soha,
szívedben haraggal,
mert nem tudni soha,
hogy mit hoz a hajnal.
Nem tudni sohasem,
hogy lesz-e még új napunk,
örökre megbánva
oktalan haragunk... "
Nagyon egyszerű, de annál fontosabb esti gyakorlat az, ha végiggondoljuk a napunkat és magunkban megbocsátunk mindenkinek, aki megbántott minket, bocsánatot kérünk mindenkitől, akit megbánthattunk, és megbocsátunk magunknak!
" Sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek!"
És most nézzük azt a betegséget, aminek a kiváltó okára még a mai napig nem jöttek rá a tudósok, és ezáltal a gyógyítására sem. Hisz magunk közt szólva, a kemoterápia és a sugarazás nem gyógymód, inkább egy erőteljes kiirtása mindennek, az egészségesnek és a káros sejteknek is!
A RÁK:
Az ÚJMEDICINA rákról való véleményét nem részletezném, mert aki végignézte a videókat, azok egy elég logikus levezetést kaphatnak.
Csak röviden nézzük, milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy biztosan betegség legyen az "eredménye":
1. Drámai, megrázó, felzaklató vagy egyben lehangoló és elszomorító élethelyzet, érzelmi konfliktus megélése.
2. Ez az élethelyzet váratlan, teljes megdöbbenést okoz számunkra, nem tudunk választani vagy nincs is választási lehetőségünk.
3. Megütközést váltson ki bennünk: "erre aztán sosem gondoltam volna"-érzés.
4. Elszigeteltséget okozzunk magunknak azzal, hogy erről a konfliktusról nem akarunk, nem tudunk senkivel beszélni. Ennek oka lehet a szégyenérzet, a bizalmatlanság vagy akár annyi, hogy nem szeretünk beszélni erről a konfliktusról, mert újból és újból átéljük a történteket, amit viszont legszívesebben elfelejtenénk!
5. Átmenetileg nincs ennek a konfliktusnak megoldása.
Ha ezek a feltételek mind teljesülnek, akkor beindul ez a biológiai elváltozás a testben.
A konfliktusoktól nem tudjuk megvédeni magunkat, naponta érnek minket. De azok intenzitása, a megoldásához szükséges idő hossza határozza meg igazán, hogy mennyire nagy mértékű testi elváltozás fogja követni. A félelem pedig csak ront a helyzeten.
"A félelem a konfliktus-intenzitás hajtóanyaga!"
Arról egyre többet lehet hallani, hogy nap mint nap keletkeznek rákos sejtek mindannyiunk testében. Hogy miért nem alakul ki mindenkiben mégis ez a betegség? Mert egészséges immunrendszerünk védekezni tud a rákos sejtek ellen. Az erős sokk, a feldolgozatlan sérülés blokkolja védekezőrendszerünket, így elindulhat egy sejtburjánzás.
Megoldás menete: elemezzük kívülállóként életünket, találjuk meg ezt a blokkot, nézzünk szembe magunkkal, miért nem sikerült ezt megoldanunk vagy feldolgoznunk, gondoljuk végig, hogy abba az irányba halad-e az életünk, amit terveztünk magunknak, amiről régebben álmodoztunk? Rúgjuk fel a magunk és a környezetünk által felállított korlátokat, hogy megtalálhassuk szabadságunkat és Isteni Én-ünket. Tanuljunk meg NEM-et mondani, kiállni önmagunkért és ismerjük meg igazi önvalónkat. Segítsük magunkat, hogy a testi túlburjánzás lelki-szellemi aktivitássá váljon át.
És most nézzük a legtipikusabb daganatos megbetegedések lelki hátterét:
-AGYDAGANAT: Az erős érzelmi sokk mögött elfojtott érzelmek, mély lelkifurdalás, múltban átélt szenvedések állnak. Ezek olyan emberhez köthetők, akit valaha nagyon szeretett a beteg, de sokat szenvedett tőle, esetleg még a jelenben is gyűlöli vagy fél tőle. Emellett az agydaganatos beteg (kisgyereknél a szülője) nagyon makacs, csökönyös típus, nem enged változtatni látásmódján. ezen kívül zárkózottság, bizalmatlanság jellemzi.
Mivel az agy a testünk irányító központja, ezek az emberek lelki-szellemi fejlődésüket elnyomják, melynek következménye a testi kinyilvánulás: sejtburjánzás.
Merjük bevállalni a kihívásokkal teli, ám életmentő szellemi és lelki fejlődést és ezzel tehermentesítjük testünket.
Ehhez tartozik az élet változásainak könnyebb elfogadása, nyílt szívvel való élet, meg kell tudni bízni önmagunkban és a környezetünkben, hogy a "kinyílásunkkal" együtt a JÓ is be tudjon áramolni életünkbe.
- BŐRRÁK: a bőr a határunkat jelképezi, ez jelenti a kapcsolatunkat a külvilággal,és a kommunikáció illetve a gyengédség szimbóluma is.
Bőrelváltozásaink jelzik a belsőnk kapcsolatát a környezetünkkel. Akin bőrelváltozások vannak, az nem rendelkezik elég önbizalommal, így az önértékelését a környezettől jövő visszajelzésekre alapozza, a bőrbetegségeivel pedig igyekszik távol tartani magát a külvilágtól. Ha képes lesz arra, hogy érzelmeit és belső világát( lelki és szellemi világát) kommunikálni tudja a külvilág felé, bőre megszépül, tisztább és lágyabb lesz.
Merjünk nyitni a világ felé, éljük át a világ iránti szeretetünket. Bízzunk magunkban annyira, hogy képesek vagyunk saját erőből megvédeni határainkat.
- CSONTRÁK: a csontok a stabilitásunkat, szilárdságunkat és a normáknak való megfelelést jelképezik. Oly mértékben eltértünk ősi, eredeti fejlődési irányunktól, hogy a mentális és lelki problémát a szervezet testi szinten akarja kifejezésre juttatni. Így alakul ki a az elfajult sejtburjánzás. Leggyakoribb kiváltó érzése az önérzet erőszakos megsértését követő frusztráció. A csontok azoknak a törvényeknek és alapelveknek a szerkezetére utalnak, amelyekkel nap mint nap szembesülnünk kell és amelyeket a tekintély (szülők, tanárok, stb) tartat be velünk, hogy legyen tartásunk és rend uralkodjék körülöttünk. A minket mélyen érintő önértékelési probléma a "csontunkig hatol".
Kérdőjelezzük meg életünk régi, idejét múlt, ránk örökített szerkezeteit, amik életünk alapjait nyújtották eddig, és építsük le őket kíméletlenül és adjunk teret a szabad és saját gondolatainknak, hogy ezek tudják megalapozni ettől kezdve életünket. Ne zavarjon, ha ezzel kilépünk a konvenciókból, ha merészek és talán mások számára érthetetlen ötleteinkre építjük fel "új" életünket! Építsük fel saját elképzeléseink szerint életünket, és hagyjuk el a szülői mintákat. Tanuljuk meg a határtalan szeretetet, szabaduljunk meg az idegen döntésektől, a saját vagy a "szerzett" elveinktől, éljünk úgy, hogy kifejezésre tudjuk juttatni önmagunkat. És akkor megerősödik az önértékelésünk.
Csontok jelentése:
Felkar: erő, hatalom,kitartás szimbóluma.
Alkar: az emelő erő, megkapaszkodni, megtartani magam a világban
Felső comb csont: előrehaladás, lendületesség, és a kicsapongás, mértéktelenség jelképe is.
Alsó lábszár: elrugaszkodás, a spontaneitás (ugrásra kész), (Achilles-ín: a legérzékenyebb hely) helyes időzítéssel történő elrugaszkodás, kilépés egy terhes helyzetből.
Gerincoszlop: tartás és rugalmasság, statikusság és dinamizmus. "egyenesség", becsületesség, összekötő tengely ég és föld között. Az emberré válás jelképe a kiegyenesedett gerincoszlop.
Állkapocs: (alsó állcsont) akaraterő, kitartás ("átrágja magát v.min") és érvényesülési képesség ("nagyot harap v.miből")
Borda: biztonság, védelem, alkalmazkodás a polaritáshoz (légzés ritmusához)
Hát: hordás, teherbírás, támasz
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése